A középkorban talán azért voltak alázatosabbak az emberek, mert homokórájuk volt, és szüntelen látniuk kellett a lepergő homokszemeket. A mi óránk mutatója már körbejár, és egy kicsit becsap bennünket.
Györkössy Endre
Egy kicsit szomorkás az idő, ez rám is hatással van, lelassít. Ilyenkor inkább befelé fordulóvá válok átmenetileg, de csak addig, amíg át nem állok erre a őszi-téli üzemmódra.
Ilyenkor jól beburkolózom, mint most is, és egy forró kávé mellett átnézem a napi feladatokat és jobb esetben hozzá is látok gyorsan, nehogy a halogatás csapdájába essek.
A reggeli 10 legfontosabb cél megírása és olvasgatása általában felvillanyoz, azonnali cselekedetre sarkall, olyan ez mint egy indítógomb.
Ha, netalán ez nem segít, aminek előfordulási aránya 10:1, akkor jöhet valami pörgős zene, és ilyenkor énekelni is kötelező ám!
Persze a pakliban az is benne van, hogy a nap egy bizonyos része marad ilyen szontyoli , de ez is hozzám tartozik, tehát elfogadva.
A mai nap már tisztán látom, elég merengősbe fordult, a dolgok értelmét kutatom és minden után kérdőjelet teszek.
Mivel ez a nap is egy lehetőség, kár lenne mind a 24 órát átadni ennek a hangulatnak, egy részét értékessé kell tenni, hiszen nem fogom visszakapni soha amit ily módon elengedek. Arra pedig még nem volt példa, hogy időt visszaadott volna az Univerzum bárkinek is, csupán jófejségből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése